Kutatás és kísérleti fejlesztés (K+F)

A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használjuk fel. A K+F kifejezésen háromféle tevékenységet értünk: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.

Kutatás-fejlesztési területek:

Marketing;

Oktatás;

Készletoptimalizálás;

Szállítmányozás;

Logisztikai folyamatok;

Vállalatirányítási folyamatok;

Termelésirányítási folyamatok;

Üzleti folyamatok;

Energiamendzsment, megújuló energiaforrások kutatása;

Informatikai megoldások fejlesztése;

Adattovábbítási eljárások;

Környezetvédelem;

Integrált piacratételi rendszerek;

Projekt menedzsment eljárások, módszerek, technikák;

People-to-people kapcsolatok;

Business-to-business kapcsolatok.

Innovációs járulék

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény alapján 2004. január 1-jei hatállyal új kötelezettség, az innovációs járulékfizetés terheli a kis-, közép- és nagyvállalkozásokat.

Ezt a kutatás-fejlesztést ösztönző járulékot közvetlenül is felhasználhatja az adott vállalkozás, ha igénybe veszi valamely kutatás-fejlesztésre szakosodott, innovációt támogató közhasznú társaság szolgáltatását (pl.OKSZI NpZrt.).

Az innovációs járulék alapja és mértéke

Az innovációs járulék számításának alapja, akárcsak az iparűzési adó esetében, a nettó korrigált árbevétel. A járulék mértéke kisvállalkozások (500-1500 millió Ft éves árbevétel vagy 10-50 fő foglalkoztatott), közép- és nagyvállalatok (>1500 millió Ft éves árbevétel vagy >50 fő foglalkoztatott) esetében:

Év	Kisvállalkozás	Közép-, és nagyvállalat
2004	0,05%	0,20%
2005	0,10%	0,25%
2006	0,15%	0,30%
2007	0,20%	0,30%

Az így befizetett innovációs járulék a központi Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba kerül, mely a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

A járulék összegét csökkentő tételek alapja és mértéke

A kötelezettség csökkentő tételek, amelyek a járulék (várható) éves bruttó összegéből levonhatók:
- gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége,
- a költségvetési - gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatás-
fejlesztési tevékenység költsége,
- a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2.§ (1) bekezdésében meghatározott
szervezetektől megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége (pl. OKSZI
Kht.)

A járulékbevallás és a következő évi előlegbevallás határideje május 31.

A járulékelőleg fizetése negyedévenként esedékes:

április 20.
július 20.
október 20.
január 20.